A forróság országszerte, az aszály csak kisebb körzetekben enyhül

A múlt héten forró, többnyire száraz időjárás volt jellemző hazánkban. Csapadék a hét első felében csak a Dunántúlon és Budapest környékén hullott a legtöbb helyen gyenge záporok formájában. A péntek este érkezett hidegfront is sokfelé csak erős vagy viharos szelet hozott, esőt nem, de a Dunántúl nyugati tájain kívül ezúttal az Északi-középhegység térségében és néhol a Tiszántúlon is kialakultak számottevő záporok. Így a múlt hét közepe óta az ország területének körülbelül kétharmad részén semmi csapadék nem volt, és csak kisebb foltokban esett 10 mm-t meghaladó mennyiség (1. ábra). Az elmúlt tíz nap csapadékösszege is csak kisebb körzetekben mutat pozitív eltérést a sokéves átlaghoz képest (2. ábra), így az aszály mértéke is tovább növekedett a héten. A Tiszántúlon nagy területen súlyos, a keleti országrész többi részén és a Dunántúl északkeleti tájain sokfelé nagyfokú aszály jelei figyelhetők meg. A talajok felszín közeli része az elmúlt napok kiadósabb záporai által érintett területek kivételével a legtöbb helyen csontszáraz (3. ábra), és a felső egy méteres talajréteg is egyre nagyobb területen kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb, mint 40%-át tartalmazza (4. ábra).
A szárazság káros hatásait csak fokozta a múlt hét forró időjárása. A legmelegebb pénteken volt, mikor a minimum értékek is jellemzően 20 fok fölött, a maximumok pedig 35 és 40 fok között alakultak (5. ábra). A szombatra átvonult hidegfront is csak a Nyugat-Dunántúlra hozott számottevő, de csak átmeneti enyhülést, máshol a hétvégén is folytatódott a kánikula.

Az őszi vetések érése jelentősen felgyorsult június második felében a meleg, száraz időben, így a betakarítási munkákat is hamarabb elkezdték a szokásosnál. Az őszi árpa aratása már be is fejeződött, a búza aratása is folyamatban van, és a repce is beérett. A keleti országrészben erősen megviselte az őszi vetésű növények állományait a virágzás és szemfejlődés időszakában bekövetkezett aszály. Ez a termés minőségében és mennyiségében is megmutatkozik. A Dunántúlon ebben a két kritikus fenológiai fázisban kaptak esőt az állományok, arrafelé kedvezőbb a kép.
A napraforgó és a kukorica is vegyes képet mutat: a Dunántúlon, főleg délnyugaton szépen fejlődnek az állományok, a talajban van elegendő nedvesség, így a meleg, napos idő kedvező feltételeket teremt a fejlődéshez. Keleten azonban szenvednek, alig fejlődnek az állományok az aszálytól, a záporokkal, zivatarokkal érintett területeken sajnos csak kisebb körzetekben, átmenetileg enyhült a szárazság. A kukorica a címerhányás fázisában jár, a napraforgó pedig a legtöbb helyen már virágzik, de a száraz időben sokfelé látni a szokásosnál jóval kisebb tányérokat.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a június közepére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke állandó kultúráinkban, erdeinkben ebben az időszakban közel jár a maximumhoz, miközben a nyári növények NDVI értéke még javában növekszik, az őszi vetések, kalászosok „zöldessége” pedig az állományok érésével már lecsökkent. A változást jelző térképen és az anomália térképen a június elején is megfigyelt folyamatok erősödtek tovább. Az aszály jeleit mutató piros foltok, melyek a zöld tömegnek a szokásosnál alacsonyabb értékét jelzik, az Alföld középső és északi tájain tovább nőttek. Ugyanakkor a Dunántúl nagy részén a sokéves átlaghoz képest nagyobb mennyiségű a zöld tömeg.   

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek jelenleg többnyire 670 és 770 foknap között alakulnak (6. ábra). A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzőem 30-60 foknappal haladják meg a  sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 80-130 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a tavalyinál másfél-két héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is szűk egy héttel hamarabb következnek be.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr körüli területre vonatkozó agrogramon* (7. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. Március első két dekádját, hideg, száraz északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. Március végén melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napján országos eső érkezett, mely az addigra egyre fokozódó aszályt megszűntette, jelentősen enyhítette. Áprilisban többször is érkezett országos eső, melyből viszont a Kisalföld északi része jórészt kimaradt vagy csak nagyon keveset kapott. Május nagy részében csak záporos csapadék hullott itt-ott az országban, kisebb körzetek megáztak, nagyobb területek azonban szárazon maradtak, elmaradtak az országos áztató esők. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben öntözték számottevő esők az állományokat, a keleti országrészben azonban nagy területen tovább száradtak a talajok. Június első dekádjában az ország nyugati felén esett jelentős mennyiség, arrafelé a kritikus virágzás-szemfejlődés fenológiai fázisokban jobbára kedvező nedvességi viszonyok álltak a növények rendelkezésére, míg keleten aszályos körülmények és kényszerérés a jellemző. Az állományokon a további csapadék már nem segít, az aratásra pedig már a száraz idő a kedvező. A szezon során összegzett csapadék mennyisége a délnyugati országrészben kevéssel az optimális érték fölött alakul, de az ország nagyobb részén 110-150 mm-es a hiány, mely keleten többfelé a 200 mm-t közelíti, azaz az ideális mennyiségnek közel a fele nem hullott le. A hőmérséklet tág határok között ingadozott a tél folyamán, de a sarkvidéki eredetű hideg légtömegekkel járó, többfelé hótakaró nélküli erősebb éjszakai fagyokat a vetések gond nélkül bírták, fagykár nem fordult elő. Február közepétől már előfordultak 10-15 fokot is meghaladó nappali csúcsértékek, de márciusban gyakran voltak kemény éjszakai fagyok. Így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant, és csak március utolsó dekádjában indult újra, ekkor kezdtek fejlődésbe a vetések. Áprilisban is egymást érték a hideghullámok, gyakran volt a vetések számára hűvösebb idő az optimálisnál, majd május elején melegedés kezdődött, gyors növekedésnek indult a hőösszeg, a hőmérséklettel innentől kezdve nem volt gond. 
Kukoricára vonatkozó agrogramot Békéscsaba térségére vonatkozóan mutatunk be (8. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg délnyugaton néhol meg is haladja a kukorica számára optimális értéket, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a harmada sem hullott az ideálisnak, a növények szenvednek az aszálytól. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), így a hőösszeg jelenleg az optimális érték körül jár.

Kedden hidegfront érkezik, amely mögött több hullámban az eddiginél jóval hűvösebb légtömegek áramlanak a Kárpát-medence fölé, így a héten mérsékelten meleg időre van kilátás. A fronthoz kötődően főként a Dunántúlon, annak is nyugati, délnyugati tájain lehet nagyobb területen kiadós, 15-30 mm csapadékra számítani, a Dunától keletre viszont csak helyenként várhatók számottevő záporok, zivatarok. A lehűlés a Dunántúlra már kedden megérkezik, ott a maximumok már csak 25-30 fok között alakulnak, míg keleten délelőtt még 30 fok fölé melegszik a levegő. Szerdától viszont már országszerte 25-30 fok közötti csúcsértékeket mérhetünk, hajnalonként pedig sokfelé hűl 15, néhol 10 fok alá a levegő. Csapadékra a legnagyobb esély kedden és keleten szerdán a nap első felében mutatkozik, csütörtöktől csak elszórt záporok, zivatarok várhatók. A hét közepéig a Dunántúlon, és helyenként az Alföldön is nő a talajok nedvességtartalma, a hét második felében viszont a legtöbb helyen ismét száradni fognak a talajok. A száradást erősíti a gyakran élénk, helyenként erős északias irányú szél is.   

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2022. július 4.

* Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
A kukoricára vonatkozó agrogram az erre a növényre jellemző optimális értékekhez viszonyítja a ténylegesen mért környezeti adatokat a növény vegetációs időszakában. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A hőösszeget 10 Celsius fokos bázishőmérséklettel számítjuk.

1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. július 3-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 10 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 3-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 cm-es rétegében 2022. július 3-án (%)

4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2022. július 3-án (%)

5. ábra
Maximumhőmérsékletek 2022. július 1-én (oC)

6. ábra
Kukoricára számított hőösszeg értékek 2022. július 3-ig (foknap)

7. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. július 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)

8. ábra
Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2022. július 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)