HungaroMet: 2022. augusztus 4. 13:52
A jövő héten nőnek a csapadékesélyek
Csak átmeneti enyhülést hozott a hétvégi hidegfront, azóta ismét visszatért a száraz, meleg idő, a hét első felében csak elszórtan fordultak elő záporok. Az aszály a hétvégén többfelé mérséklődött, de jellemzően csak kis mértékben, és azóta ismét száradnak a talajok. Változást egy szombaton érkező hullámzó frontrendszer hozhat, melyhez kötődően a hétvégén csak néhol, a jövő hét első felében viszont már többfelé lehetnek záporok, zivatarok.
A hétvégén egy markáns légörvény szállított hazánk fölé elegendő nedvességet sokfelé kialakuló esők, záporok, zivatarok számára. A csapadék zöme szombaton érkezett, de északkeleten még vasárnap is többfelé esett. Kisebb körzetekben felhőszakadás is előfordult, a Duna-Tisza közének déli kétharmada azonban teljesen kimaradt az esőből, míg Nógrád megye alaposan megázott. Így az elmúlt öt nap csapadékösszege elég tág határok között változott (1. ábra). A Kiskunság területén szinte semmi nem esett, és a Dunántúl keleti felén valamint foltokban az Alföld északi és keleti tájain is 10 mm alatt alakult a lehullott csapadék mennyisége. Ugyanakkor északnyugaton, az Északi-középhegység térségében sokfelé és nagyobb területen a Tiszántúlon is 20 mm-nél is több esett. Az országban többfelé a hétvégén lehullott eső adta a júliusi csapadékösszeg zömét, ami sajnos országszerte 80 mm alatt alakult, nagy területen a 20 mm-t, a Kiskunságban az 5 mm-t sem érte el (2. ábra), és az ország túlnyomó részén jelentősen alatta maradt a sokéves átlagnak (3. ábra). A hétvégén a talajok felszín közeli része többfelé átnedvesedett, ahol azonban 20 mm-nél kevesebb esett, csak a felső néhány centiméterre jutott a nedvességből (4. ábra). A 20 centiméternél mélyebb talajrétegek már csak kevés helyen nedvesedtek át, ehhez 40-60 mm eső kellett (5. ábra). A hét eleje óta ismét száradni kezdtek a talajok, és a felső egy méteres talajréteg csaknem országszerte kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható nedvességnek kevesebb, mint 40%-át tartalmazza (6. ábra). Az aszály ugyan többfelé mérséklődött, de ez csak kis mértékűnek és egyelőre átmenetinek bizonyult, hazánk területének bő kétharmad részén most is súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható (7. ábra).
A hőmérséklet jelentősen visszaesett a hétvégén, vasárnap a keleti országrészben 25 fok alatti maximumok voltak jellemzőek. Hétfőn már melegedés kezdődött, és visszatért a kánikula 30 fok fölötti csúcsértékekkel. A hajnalok a hét első napjaiban azonban még felfrissülést hoztak 13-18 fok közé hűlt a levegő, a hétfő hajnal sokfelé ennél is hűvösebb volt.
A napraforgó és a kukorica is a szemfejlődés időszakában jár. Ideális esetben júliusban különösen sok, 100 mm-t elérő csapadékra lenne szüksége ezeknek a növényeknek. Az idén ennek a legcsapadékosabb, nyugati országrészben is alig felét kapták meg kapás növényeink, az ország nagy részén azonban ennek csupán 5-20%-a hullott. Az állapot így nagyon vegyes képet mutat: nyugaton, délnyugaton, ahol a talajban még van némi nedvesség, szépen fejlett táblákat látni. Keleten azonban az öntözés nélkül termesztett növények megrekedtek a fejlődésben, az állományok siralmas képet mutatnak az aszály miatt. Alig-alig látni zöld kukorica állományt csövekkel. Jellemzőek a fejlődésben elmaradt, alacsony, alulról elszáradt, felsült, cső nélküli táblák furulyázó levelekkel, ezekből termés már akkor sem lesz, ha ezután bőséges csapadékot kapnának. Az Alföldön sokfelé a menthetetlen táblákat már le is silózták. A napraforgó állapota nem ennyire kiábrándító, legalább kis tányérokat mindenhol látni. Keleten a kaszálók, legelők is teljesen kiszáradtak, kiégtek.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken július második felére vonatkozó állapotot láthatjuk. Az index értéke ebben az időszakban állandó kultúráinkban, erdeinkben már túl van a maximumán, miközben a nyári növények NDVI értékének még igen magasnak kellene lennie, az őszi vetések, kalászosok helyén pedig már csak a gyomnövényekből adódóan lehetne zöld tömeg. Most azonban nagy területen, főként az Alföldön igen alacsony az index értéke. A változást jelző térképen július második felében már nem figyelhető meg jelentős visszaesés, ez a megelőző hetekben már megtörtént, azóta gyakorlatilag stagnál a zöld tömeg mennyisége. Az anomália térképen azonban továbbra is jól látszik az aszály hatása, az Alföld mellett már a Dunántúlon is nagy területet borítanak vörös foltok, melyek az ilyenkor szokásosnál jelentősen kevesebb zöld tömeg jelenlétét jelzik (8. ábra).
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszegek dinamikusan növekednek, jelenleg többnyire 1030 és 1150 foknap között alakulnak. A nagyobb értékek a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészre jellemzőek. Az idei értékek jellemzőem 40-70 foknappal haladják meg a sokéves átlagot, a tavalyinál pedig 30-100 foknappal magasabbak, (a 2021. év a hűvös májusáról is emlékezetes). Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai a hőmérséklet hatására tavalyinál körülbelül egy héttel korábban, és az ilyenkor szokásosnál is néhány nappal hamarabb következnek be, ugyanakkor az aszály miatt is lerövidülnek a fázisok a kényszerérés miatt.
Kukoricára vonatkozó agrogramot* Kecskemét és Miskolc térségére vonatkozóan mutatunk be (9. és 10. ábra). Késve kezdődött a kukorica vetése az idén. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talajok hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. Csapadék áprilisban több hullámban is érkezett, de a rekord száraz évkezdet után erre óriási szükség is volt. Május nagy részében csak nagy területi változékonysággal kialakuló záporok öntözték a friss vetést, így az ország jelentős részén a növény számára az optimálisnál jóval kevesebb csapadék hullott, és nagy területen kritikusan szárazzá vált a talaj felszín közeli rétege, ahonnan a kukorica ekkor a nedvességet gyűjtötte. A hónap utolsó hetében a déli, délnyugati országrészben, június első dekádjában nyugaton, északnyugaton esett nagyobb mennyiség, miközben keleten tovább száradtak a talajok. A június további része csak délnyugatra hozott komolyabb esőket, az ország nagyobb része szárazon maradt. Júliusban is folytatódott a csapadék egyenetlen eloszlása, szinte csak záporos csapadék hullott, a Dunántúl nyugati részén is egyre kevesebb, keleten viszont alig. Az április óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg délnyugaton áll legközelebb a kukorica számára optimális értékhez, míg keleten jóval az alatt alakul, a Tiszántúlon nagy területen a július végi esők ellenére is a harmada sem hullott az ideálisnak, a növények május közepe óta szenvednek a fokozódó aszálytól. A kritikusnak számító címerhányás időszakában csak az ország nyugati, mintegy ötödrészén állt rendelkezésre elegendő nedvesség a növény számára. Keleten sokfelé egyáltalán nem képződtek csövek a növényeken, már júliusban lesilózták a táblák jelentős részét. A hőmérséklet áprilisban gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, de az átlagosnál kissé melegebb májusban intenzív növekedésnek indult a hőösszeg. Júniusban és júliusban gyakran volt nyári meleg (amit a kukorica egyébként szeret, ha van nedvesség a talajban), egymást érték a hőhullámok, így a hőösszeg jelenleg az optimális érték körül jár.
A folytatásban pénteken még marad a napos, száraz, forró időjárás nagy területen 33 fokot meghaladó maximum értékekkel. Szombaton egy hullámzó frontrendszer érkezik fölénk, mely meghatározza a következő napok időjárását. A hétvégén még csak elszórtan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét első felében megnő a csapadékhajlam, és többfelé számíthatunk akár kiadósabb csapadékot adó záporokra, zivatarokra. A hét végéig jellemzően tovább száradnak a talajok, a legtöbb helyen fokozódik az aszály, a jövő hét elejétől viszont egyre többfelé némi enyhülés valószínű a szárazságban. A hőmérséklet szombaton még csak nyugaton, északnyugaton esik vissza néhány fokkal, az Alföldön tovább fokozódik a hőség, majd vasárnap már csak a déli, délkeleti országrészben melegszik 30 fok fölé a levegő. A jövő hét első felében is a nyugati és az északi országrész lesz a hűvösebb, ahol 30 fok alatt alakulnak a maximumok, míg az Alföld nagy részén, főként a Tiszántúlon marad a meleg idő.
A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.
Készült: 2022. augusztus 4.
* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
1. ábra
5 napos csapadékösszeg 2022. augusztus 3-ig (mm)
2. ábra
30 napos csapadékösszeg július 31-ig (mm)
3. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 31-ig (mm)
4. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső 20 centiméteres rétegében 2022. augusztus 2-án (%)
5. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső fél méteres rétegében 2022. augusztus 2-án (%)
6. ábra
Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában
a talaj felső egy méteres rétegében 2022. augusztus 2-án (%)
7. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2022. augusztus 3-án
8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index értékének eltérése a sokéves átlagtól 2022. július 12 és 27 között
9. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2022. augusztus 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)
10. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2022. augusztus 3-ig (részletes magyarázat a szövegben)