Jelentős különbség a csapadékeloszlásban az országrészek között

A múlt hét közepe óta eltelt napokban több alkalommal is előfordultak hazánkban záporok, zivatarok. Helyenként károkozó szélvihar is kialakult. Kiterjedtebb csapadék múlt pénteken és ezen a héten kedden fordult elő. Az elmúlt tíz napban összességében nagy területen hullott 20-40 mm csapadék, a Dunántúl déli, délnyugati tájain valamint északkeleten többfelé ennél jóval több is esett, azonban az Alföld középső tájain helyenként még 10 mm sem jött össze (1. ábra). Az elmúlt harminc napos csapadékösszeg jelentős hiányt mutat a sokéves átlaghoz képest az ország nagy részén, többlet a már említett délnyugati és északkeleti országrészre jellemző (2. ábra). A talajok nedvességtartalma sokat növekedett, a fölső 20 cm-es réteg a középső és a délkelti országrész kivételével jól átnedvesedett (3. ábra), a mélyebb rétegekben az említett területeken van jelentős hiány (4. ábra). Aszály a Budapest – Dunaújváros – Kecskemét – Szolnok – Jászberény, illetve a Bácsalmás – Szeged – Mezőkovácsháza térségekben van (5. ábra). Nyári szántóföldi növényeink ezeken a területeken már csak a mélyebb talajrétegekből tudnak nedvességhez jutni, ahol még országszerte kielégítő a víztartalom (6. ábra).
A hőmérséklet a múlt hét közepére fokozatosan esett vissza, megszűnt a forróság, majd a vasárnaptól ismét felmelegedés kezdődött. Hétfőn már nagy területen alakult 30 fok fölött a csúcsérték. Szerdán hidegfront érkezett, amely jelentősen csökkentette a hőmérsékletet, csütörtökön reggelre nagy területen hűlt 10 fok alá a levegő hőmérséklete (7. ábra).

A kalászosok és a repce betakarítása már a legtöbb helyen befejeződött, a búza aratása is a végéhez közelít, helyenként még vannak vágatlan táblák (8. ábra). A tarlók tárcsázása is sokfelé megtörtént már. A meleg, száraz napokon jól lehetett haladni a munkákkal.
A kukorica a legtöbb helyen szépen fejlett, Miskolc térségében nem ritka a 3 méteres állománymagasság és a dupla csövek sem (9. és 10. ábra). A kukorica a szemfejlődés állapotában van, a napraforgó pedig a virágzás vége felé jár. Miskolc térségében ez utóbbi növény is igen szépen fejlett (11. ábra). Az elmúlt napok csapadéka rendkívül sokat számított ezeknek a kultúráknak is, de főleg az Alföldön több csapadékra lenne szükség az optimális fejlődésükhöz (júliusban 100 mm csapadék lenne számukra ideális), egyelőre a mélyebb talajrétegben még találnak némi nedvességet.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június végére, július első dekádjára vonatkozó állapotot mutatják. Ebben az időszakban még magas az index értéke, a kalászosok és a repce éréséből adódó júniusi csökkenés sem hangsúlyos már. A nyári növények zöld tömege ugyanakkor még kissé növekszik. Az anomália térképen az idén először jelentek meg nagyobb területű vörös foltok, ahol a sokéves átlagnál alacsonyabb az index értéke, azaz az eddigiekkel ellentétben a növényzet már nem dúsabb, zöldebb országszerte a szokásosnál. Ennek egyik oka a vetésforgóban keresendő, nagyobb volt az őszi vetések vetésterülete, a másik pedig az, hogy az Alföld déli területein sokfelé kevés csapadék hullott június folyamán, és ezt megsínylette a vegetáció is.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 830 és 970 foknap között alakul, az alacsonyabb értékek északon és nyugaton, a magasabbak délkeleten vannak, az országon belüli különbség egyre nő (12. ábra). Az összegzés kezdete óta folyamatos elmaradásban van a hőösszeg. A tavalyi évhez képest 50-100 foknap a hiány, a sokéves átlaghoz képest viszont már csak 0-30 foknap, az elmúlt időszakban sokat csökkent. Ez azt jelenti, hogy a növények fenológiai fázisai pár nappal később következnek be a szokásosnál.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Békéscsaba körüli területre vonatkozó agrogramokon* (13. és 14. ábra). A tavalyi évhez hasonlóan az idén is késve kezdődött a kukorica vetése. Az április az átlagosnál hűvösebben alakult, és a talaj hőmérséklete csak lassan, a szokásosnál később érte el tartósan a 10 fokos küszöbértéket. A talajnedvesség kedvezően alakult még a vetés kezdeti időszakában, április közepétől azonban főként az Alföldön többfelé kevesebb csapadék hullott az ilyenkor szokásosnál, és május első dekádjában is kevesebb eső öntözte a friss vetést az optimálisnál. Így a felső talajréteg, ahonnan a kukorica ilyenkor a nedvességet gyűjti, elsősorban az Alföldön kiszáradt. A hónap közepén érkezett bőséges csapadék azonban pótolta nedvességet, a növények fejlődése optimálisan alakult, de északkeleten, ahol kevesebb esett, május végére ismét szárazzá vált a talaj. Június elején éppen időben érkezett az újabb csapadék, hogy megszüntesse a Tiszántúl északi felén kialakulóban lévő aszályt, majd a hónap utolsó dekádjában is országszerte záporok öntözték az állományokat. Július első két dekádjában is a záporos csapadékforma volt a jellemző, foltokban nagyobb mennyiség is leesett, míg az Alföld nagy része, valamint Budapest és Mosonmagyaróvár környéke egyre szárazabbá vált. Július végén több hullámban kiterjedt zivatarrendszerek okoztak nagy területen jelentős csapadékot, de az ország középső és délkeleti része ebből kimaradt. A tenyészidőszak eddig eltelt részében hazánk nagyobb részén az optimális körül alakult az összegzett csapadék, tartósabb hiány az Alföldön fordult elő.
A hőmérséklet áprilisban, májusban és júniusban is gyakran alakult alacsonyan a kukorica igényeihez képest, így jelenleg az összegzett hőösszeg jócskán elmarad az optimálistól azzal együtt is, hogy július első három hetében az átlagosnál melegebb volt az idő.

A következő napokban változékony időre számíthatunk: vasárnap és a jövő héten kedden-szerdán is érkezik egy markáns frontrendszer. A frontokkal több-kevesebb csapadék is várható majd nagy területi változékonyság mellett. A hőmérséklet péntektől jelentősen emelkedik, szombaton 28 és 33 fok közötti értékek várhatók. A jövő héten pár fokot mérséklődik a felmelegedés, jellemzően 25 és 30 fok között várhatók a maximumok.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a Szolgálat honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer az OMSZ mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2023. július 27.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2023. július 26-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2023 július 26-ig (mm)

3. ábra
Talajnedvesség a talaj felső 20 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. július 25-én (%)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. július 25-én (%)

5. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2023. július 26-án

6. ábra
Talajnedvesség a talaj 50-100 cm-es rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2023. július 25-én (%)

7. ábra
Minimum hőmérsékletek 2023. július 27-én (Celsius fok)

8. ábra
Aratásra váró búzatábla Miskolc térségében 2023. 07. 26-án (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2023. 07. 26-án (fotó: Kovács Attila)

10. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2023. 07. 26-án (fotó: Kovács Attila)

11. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2023. 07. 26-án (fotó: Kovács Attila)

12. ábra
Az április 1-től kukoricára számított hőösszeg 2023. július 25-én (foknap)

13. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2023. július 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2023. július 26-ig (részletes magyarázat a szövegben)