Tovább fokozódik az aszály

Az elmúlt héten elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, csak kisebb foltokban hullott 10 mm-t meghaladó csapadék, az ország döntő része teljesen szárazon maradt (1. ábra). A 30 napos csapadékösszeg szinte már az egész országban hiányt mutat az átlaghoz képest, helyenként már 50-60 mm csapadékkal maradunk el az átlagtól (2. ábra). A 90 napos összeg is csak északnyugaton és északkeleten van pluszban a szokásoshoz képest, az ország nagyobb része hiányt mutat (3. ábra). A fölső 50 cm-es talajréteg országszerte egyre szárazabb, sőt egyre nagyobb területen már kritikusan száraz (4. ábra). A legrosszabb a helyzet a Duna-Tisza közén, a Dunántúl keleti szélén, illetve a Maros-Körös-közének nyugati felén. A növények nagy területen már csak az ettől mélyebb rétegekben találnak nedveséget, mely még a téli félévben halmozódott föl, de ez is egyre inkább fogy. Ennek megfelelően az aszályos területek kiterjedése folyamatosan növekszik, már csaknem az egész ország érintett. Az aszály mértéke is fokozódik, a legsúlyosabb helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén, és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében van (5. ábra).
A hőmérséklet extrém magas volt, az elmúlt héten sorra dőltek meg a melegrekordok, a déli országrészben a csúcsérték helyenként a 40 Celsius fokot is elérte (6. ábra).

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A búza aratása a vége felé jár, erre a rendkívül fontos munkára a száraz, meleg idő kedvező.
A napraforgó és a kukorica virágzik, most igényelnék a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális. Ezt azonban öntözés nélkül sehol nem kapják meg az országban, a talaj egyre jobban kiszárad. A legnagyobb gond a Duna-Tisza és a Maros-Körös közén van, ahol egyre fokozódik az aszály, sürgős csapadékra lenne szükség. Nagy területen már csak a mélyebb talajrétegekben találnak nedvességet az állományok. A hőség az aszállyal párosulva rendkívül kedvezőtlen, és ez a termésátlagokban is meg fog mutatkozni. A fejlettség időben valamivel megelőzi a szokásos szintet, zöld tömegben egyelőre még nem látnak nagyon nagy elmaradást a műholdak (7. és 8. ábra).

A levélnedvesség időtartama csak kisebb foltokban haladta meg egy-egy nap az öt órát, jellemzően szárazak voltak az állományok. A párás időszakok hossza, mely a harmatos időtartamot jellemzi, alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulását ez a száraz, meleg idő nem támogatta.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a június végére, július elejére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően magas. A kalászosok és repce tábláinak zöld tömege teljesen lecsökkent, a nyári kapás növényeké is lassan csökkenni kezdett. Az anomália térkép továbbra is sokfelé az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat. Azonban elsősorban az Alföldön kiterjedt területek mutatkoznak az átlagosnál kisebb zöld tömeggel, amely már az aszály következménye (9. ábra).

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 850 és 1000 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között (10. ábra). A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 150-200 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 110-170 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Kecskemét körüli területre vonatkozó agrogramokon* (11. és 12. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Július első felében elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, a jellemző a száraz idő volt, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. Így az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége északnyugaton és északkeleten eléri az optimális értéket, másfelé viszont 20-100 mm-rel elmarad attól.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban lényeges változás nem várható időjárásunkban: marad a hőség, záporok, zivatarok csak elszórtan alakulhatnak ki, csak kisebb foltok ázhatnak meg. Területi átlagban a következő 8-10 nap során számottevő mennyiségű csapadék továbbra sem valószínű, így a talaj tovább fog száradni, az aszályos terület kiterjedése jelentősen nőni fog, az aszály még tovább fokozódik. Tartósabban vizes állományok nem várhatók. A hőmérsékletben annyi változás valószínű, hogy a forróság kedden tetőzhet, majd a hét második felében pár fokot enyhül a hőség. A csúcsérték a hét végén már „csak” 30 és 35 fok között valószínű. Ez a nagy meleg mind a növényeknek, mind az állatoknak komoly stresszt jelent.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. július 15.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
10 napos csapadékösszeg 2024. július 14-ig (mm)

2. ábra
A 30 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. július 14-ig (mm)

3. ábra
A 90 napos csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól 2024. július 14-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső fél méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. július 14-én (%)

5. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. július 14-én

6. ábra
Napi maximumhőmérsékletek 2024. július 14-én (Celsius fok)

7. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

8. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index eltérése a sokéves átlagtól a 2024. június 25. és július 10. közötti időszakban

10. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára számított hőösszeg július 14-ig (foknap)

11. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Győr térségére 2024. július 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)

12. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kecskemét térségére 2024. július 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)