Hőstressz, aszály és kényszerérés

A mögöttünk álló egy hétben egyre melegebb, nagyrészt száraz időben volt részünk. Záporok, zivatarok csak múlt csütörtökön és pénteken valamint mára virradóan alakultak ki. Főként a Dunántúlon illetve helyenként a Duna-Tisza közén és a keleti határ mentén esett, előbbi országrész északi tájain összességében többfelé 5-20 mm-t is mérhettünk, míg máshol jellemzően 10 mm-nél kevesebb hullott, a Tiszántúl jelentős része és az Északi-középhegység térsége pedig teljesen szárazon maradt. Az elmúlt harminc nap csapadékösszege csak egy-egy nagyobb felhőszakadás által érintett foltban haladja meg az 50 mm-t, jellemzően 10-30 mm között alakul, de a középső országrészben és a Tiszántúlon többfelé a 10 m-t sem éri el (1. ábra). A sokéves átlaghoz képest az elmaradás 20 és 60 mm között van (2. ábra). A május közepe óta lehullott csapadék mennyisége is hiányt mutat az ország nagy részén, az ilyenkor szokásosnál jellemzően 30-100 mm-el esett kevesebb ezen időszak alatt (3. ábra).    
Bár az éjszakai csapadékkal kissé átnedvesedett a felső talajréteg az ország középső tájain, a talaj felső egy méteres rétege hazánk túlnyomó részén kritikusan száraz, az Alföldön és a Dunántúl déli tájain 30% alatt van a nedvességtartalma a növények számára hozzáférhető vízmennyiség arányában (4. ábra). Nagyfokú vagy súlyos aszály tapasztalható a nyári növényekre vonatkozóan a Dunántúl nyugati tájai és az északkeleti országrész kivételével az ország túlnyomó részén (5. ábra).
A hőmérséklet csúcsértéke 30 fok fölött, vasárnap óta nagy területen 35 fok fölött alakult, és éjszakánként is csak 20 fok környékére mérséklődött a meleg. Az elmúlt öt nap középhőmérséklet csak északkeleten nem haladta meg a 25 fokot, máshol 26-29 fok között volt (6. ábra).

A vegetáció bő két héttel előrébb jár a fejlődésben a szokásosnál, amihez a szántóföldi kultúráknál még az aszály is hozzátesz a kényszerérés miatt. A napraforgó és a kukorica állományok egyre nagyobb arányban a növényszáradás fenológiai fázisába léptek (7-12. ábra). A legfrissebb műholdas mérések alapján az NDVI index növényspecifikus éves menetében a 2022-es rendkívüli aszálytól sokkal jobb a helyzet, de az ideálistól nagyon messze vannak az állományok. Az évi maximális zöld tömegben is elmarad az idei év az optimálistól, és főleg a kukoricánál látványosan hamarabb kezdődött a növényszáradás. Bár égető szükség lenne az esőre, a legtöbb táblában már egy kiadós csapadék sem segítene az állományokon. A virágzás és a szemképződés fázisában sajnos még az átlagos csapadékmennyiséget sem kapták meg, a tartós aszály és hőség miatt az öntözés nélküli állományokban igen gyenge termésátlagok várhatók.

Az elmúlt héten alig-alig voltak vizes növényállományok, a levélnedvesség időtartama és a párás időszakok hossza (mely a harmatos időtartamot jellemzi) alacsonyan alakult, így a gombás megbetegedések kialakulásának a száraz idő nem kedvezett.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a július végére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évszaknak megfelelően még magas, de egyre csökkenő tendenciát mutat. Az erdők kivételével a természetes vegetáció gyors ütemben veszít zöld tömegéből, és szántóföldi növényeink is száradni kezdtek már. A természetes száradást a nagyrészt száraz időjárás tovább gyorsította. Az anomália térkép egyre nagyobb területen mutat az átlagosnál jóval kevesebb zöld tömeget elsősorban az Alföldön és a Dunántúl keleti területein, ami az aszály következménye.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1260 és 1430 foknap között alakul (13. ábra), és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, északkeleten 180-200, míg máshol 230-260 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 140-220 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál bő két héttel előrébb jár a fejlődésben.

A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Békéscsaba és Kaposvár körüli területre vonatkozó agrogramokon* (14. és 15. ábra). Az idén a meleg tél-végi, kora tavaszi időjárás miatt a szokásosnál hamarabb érte el a talajhőmérséklet a 10 fokos küszöbértéket, ezért a kukorica vetése is korán elkezdődhetett. A talaj felszínközeli része azonban főként az Alföldön és a Dunántúl keleti felén rendkívül száraz volt egészen április közepéig, így a magágy előkészítése és a vetés sokfelé poros, igen száraz talajba történt. Április közepén fordult csapadékosra, az időjárás, de az Alföldön csak a hónap harmadig dekádjában esett számottevő mennyiség, ami a korai fejlődéshez biztosított kellő mennyiségű nedvességet. Április végén és május első felében azonban az Alföldön és a Kisalföldön többfelé ismét szárazra fordult az idő, a talaj fölső rétege nagyon kiszáradt. Számottevő csapadék május második felétől érkezett, eső, majd kiadós záporok növelték a talaj nedvességtartalmát, segítették az állományok növekedését. A zivataros idő június első két hetében is folytatódott, a felhőszakadásokkal érintett területeken átmeneti belvíz is előfordult. Június második felében a több napos száraz időszakokat heves zivatarok zárták le, helyenként újabb felhőszakadásokkal, jégesővel. Júliusban csak elszórtan alakultak ki kisebb foltokban záporok, az egész hónapra a száraz idő volt a jellemző, főleg az ország középső részén fogyott el a talajban rendelkezésre álló nedvesség. A virágzás és a szemképződés fázisában az aszályos területek kiterjedése és annak mértéke egyre növekedett, az állományok főleg a középső országrészben kezdtek szenvedni a szárazsággal párosuló nagy hőség miatt. Augusztus első felében sem enyhült az aszály, megkezdődött a kényszerérés, a növények elszáradása. A tenyészidőszak során eddig lehullott csapadék mennyisége 100-200 mm-el marad el az optimális értéktől.
Az április eleji meleg után a hónap közepén tartósan lehűlt az idő, mely nem kedvezett az állományok fejlődésének. A hónap végén ismét emelkedett a hőmérséklet, majd májusban a tartósan meleg, de nem forró idő kedvezően hatott az állományok növekedésére. Június elején is folytatódott a meleg, de nem forró, tehát ideális nevelő idő. Az első két, viszonylag rövid ideig tartó nyári hőhullám június második felében érkezett, melyet a talajban rendelkezésre álló nedvesség miatt még többnyire jól viseltek az állományok. Július első felében a harmadik hőhullám már tartósabbnak és forróbbnak is bizonyult, helyenként a 40 Celsius fokot is meghaladta a napi maximumhőmérséklet. A napraforgó virágzását is lerövidítette a forróság, és az azt követő időszakban is csak átmeneti enyhébb időszakok fordultak elő. A hőösszeg jelenleg országszerte kissé meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban a hét végéig marad a forróság, de hétfőtől is csak kismértékű enyhülésre van kilátás, ugyanakkor záporok, zivatarok frissíthetik fel átmenetileg a levegőt. Pénteken száraz idő várható, és a hétvégén is csak kevés helyen alakul ki egy-egy zápor, zivatar, majd a jövő hét első felében számíthatunk többfelé záporokra, zivatarokra. A hét második felében ismét csökken a csapadékhajlam. Az előttünk álló napokban jellemzően tovább száradnak a talajok, a hőségben a ma reggelre átnedvesedett felső réteg is hamar kiszárad. Az aszály várhatóan a jövő hét első napjaiban mérséklődik átmenetileg. A hőmérséklet csúcsértéke továbbra is sokfelé meghaladja a 35 fokot, enyhülés csak hétfőtől várható, akkortól nyugaton és a csapadékos tájakon 30 fok alatti, míg máshol 30-35 fok közötti maximumokra kell számítani. Éjszakánként továbbra is 20 fok körüli értékekre mérséklődik a meleg.

A napi munkák tervezéséhez, a rövid távú döntéseknél érdemes a legfrissebb méréseket, és a folyamatosan frissülő előrejelzéseket figyelemmel kísérni a HungaroMet honlapján, mert ezen elemzésünkben csak vázlatosan írjuk le a várható időjárást. A tíz percenként frissülő radar adatok mellett az előrejelzések, valamint itt az agrometeorológiai oldalon a speciális elemeket tartalmazó, folyamatosan frissülő, meteorológiai elemenkénti bontásban csoportosított térképes előrejelzések sok hasznos és jelen szöveges elemzésnél frissebb információt adhatnak. Az időjárás aktuális és várható alakulásával kapcsolatban telefonos információs szolgáltatásunk (06 90 603421), és Meteora mobil alkalmazásunk is rendelkezésre áll.

A HungaroMet Magyar Meteorológiai Nonprofit Zrt. az agro.met.hu oldalán a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény által előírt, mezőgazdasági káresemények termelői bejelentésének alapját képező információkat jelenít meg (agrárkár-enyhítés). A rendszer a HungaroMet mintegy 120 automata mérőállomásán, továbbá közel 500 csapadékmérő állomásán mért adatai alapján működik. Az aszály jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához földfelszíni méréseink mellett a radaros csapadékmérést is felhasználjuk, amivel pontosabb képet kapunk a csapadékhullás területi eloszlásáról.

Készült: 2024. augusztus 15.

* A kukorica számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán a növény vegetációs időszakában. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. A talajnedvesség május 15-ig a fölső 20 cm-es, majd ez után a fölső 50 cm-es réteg nedvességét mutatja. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a ténylegesen mért érték mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (10 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).

1. ábra
30 napos csapadékösszeg 2024. augusztus 14-ig (mm)

2. ábra
Az elmúlt 30 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 14-ig (mm)

3. ábra
Az elmúlt 90 nap csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól 2024. augusztus 14-ig (mm)

4. ábra
Talajnedvesség a talaj felső egy méteres rétegében a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában
2024. augusztus 14-én (%)

5. ábra
Nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint 2024. augusztus 14-én

6. ábra
Az elmúlt 5 nap középhőmérséklet értékei 2024. augusztus 14-ig (Celsius fok)

7. ábra
Napraforgó Miskolc térségében 2024. augusztus 14-én (fotó: Kovács Attila)

8. ábra
Kukorica Miskolc térségében 2024. augusztus 14-én (fotó: Kovács Attila)

9. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Dunántúl délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

10. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során kukorica táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Duna-Tisza közének északi részén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

11. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) az Alföld délkeleti felén a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

12. ábra
Az NDVI műholdas vegetációs index éves menete a tenyészidőszak során napraforgó táblákon (8 véletlenszerűen kiválasztott tábla átlaga) a Kisalföldön a Sentinel-2 műholdak mérései alapján egy jó és egy rossz termést adó évhez viszonyítva

13. ábra
A 2024. április 1-től kukoricára számított hőösszeg augusztus 14-ig (foknap)

14. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Kaposvár térségére 2024. augusztus 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)

15. ábra
Kukoricára vonatkozó agrogram Békéscsaba térségére 2024. augusztus 14-ig (részletes magyarázat a szövegben)