2024. november 21. csütörtök
Elemzések, szöveges előrejelzések

HungaroMet: 2024. március 25. 19:27

2024. márciusi nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Az alábbiakban a nagyobb termőterületeken bekövetkezett jelentősebb időjárási folyamatokat és azok mezőgazdaságra gyakorolt hatását foglaljuk össze.

A műholdas méréseken alapuló globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet sokfelé és nagy területen nincs jó állapotban (vörös területek) bolygónkon. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területeket az ASI nevű műholdas index kiterjedten Afrika északnyugati részén, illetve kisebb foltokban Afrika déli felén és Dél-Amerikában mutat (2. ábra). A becsült februári csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak (3. ábra), a legtöbb eső természetesen a trópusokon hullott, de ismét sok esett például Európában és Kína keleti részén. A csapadékanomália globális térképe szerint nagy területen van csapadékhiány és -többlet is: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Afrika szinte teljes területén, Indiában és az Indokínai-félszigeten is (4. ábra).

 

Európa

A 2024. február 1. és március 16. közötti időszakban Európában sokféle időjárási anomália fordult elő (5. ábra).
Az őszi vetések számára a tenyészidőszak kezdete óta Európa jelentős részén kedvezőtlenek az időjárási körülmények (6. ábra). A nyugati és északi területeken az ősz óta tartó igen csapadékos idő miatt nagy területen kipusztultak a táblák, ezeket újra kell majd vetni tavaszi vagy nyári növényekkel. A tartósan sáros, vizes talaj azonban a tavaszi vetést és a többi tavaszi mezőgazdasági munkát is sokfelé ellehetetleníti.
Románia és Bulgária keleti részén a hónapok óta tartó csapadékhiány okoz gondot, ez elsősorban az őszi káposztarepcét érinti. Szicíliában továbbra is aszály van, nagyon gyengén fejlettek az őszi vetések.
Bár már készültek idei termésbecslések, egyelőre a szezon legelején járunk, így azok még csak a sokéves trendeket mutatják.

Téli visszatekintés
Európa északi részének kivételével jóval enyhébb volt a téli három hónap az ilyenkor szokásosnál: nagyjából az 56. szélességi körtől délre a középhőmérséklet 2-4 Celsius fokkal haladta meg a sokéves átlagot (7. ábra). Ennek megfelelően a fagyos és téli napok száma is jóval elmaradt az ilyenkor szokásostól. Az átlagosnál hidegebb időjárás ezen a télen csak a kontinens északi részén, Skandináviában és Oroszország északi részén alakult ki, ezeken a területeken 0,5-2 Celsius fokkal maradt el a hőmérséklet középértéke a szokásostól.
Az átlagosnál szárazabb időjárás jellemezte ezt a telet Spanyolország mediterrán tengerpartján, helyenként Olaszországban, Romániában, Bulgáriában, valamint Törökországban (8. ábra). Ezzel szemben az átlagosnál jóval több csapadék hullott gyakorlatilag egész Európában, különösen az Egyesült Királyságban, a Germán-Lengyel-alföldtől egészen Oroszország európai területének déli részéig.

2024. február 1. - március 16.
Ezt a másfél hónapot is többnyire az átlagosnál enyhébb időjárás jellemezte kontinensünkön, a legenyhébb időjárás (4-6 Celsius fokkal haladta meg a sok éves átlagot a hőmérséklet középértéke) a Balkán-félszigeten, illetve Közép- és Kelet-Európa egyes vidékein alakult ki (9. ábra). Az átlagosnál 2-4 fokkal hidegebb időjárás Oszországban, a Volga-menti területeken fordult csak elő.
A Pireneusi-félszigeten, az Egyesült Királyság déli részén, helyenként Franciaországban, Olaszország északi vidékein, Csehországban, Lengyelország és Görögország északi részén, a Kaszpi-mélyföldön, valamint az Urál északi részein több csapadék hullott a szokásosnál, annak sokfelé a duplája vagy akár másfélszerese is (10. ábra). Ezzel szemben az átlagosnál kevesebb csapadék fordult elő Spanyolország mediterrán partvidékén, Magyarország délkeleti és Horvátország keleti részén, Szerbiában, Románia dél-keleti és Bulgária keleti vidékén, sokfelé Törökországban, Dél-Ukrajnában, illetve Oroszország európai területének déli és középső területein.

Franciaország
A szokatlanul csapadékos ősz után decemberben és januárban a sok éves átlag körül alakult a csapadékösszeg, februártól azonban a sok évi átlag közel duplája hullott le az északi, a középső területeken, míg délnyugaton, a mediterrán térségben viszont annak háromszorosa is leesett. Annak ellenére, hogy január végétől a magas hőmérséklet hatására a növények már fejlődésnek indultak, az átlagos állapotuk, különösen északon és nyugaton, elmarad a szokásos szinttől a sok csapadék miatt. A tavaszi vetéseket sokfelé hátráltatja a belvíz. A tavaszi árpa vetésterülete egyenlőre nagyon bizonytalan: egyrészt növekedés várható az elmaradt őszi vetések miatt, de a jelenlegi belvizes helyzet a tavaszi kalászosok vetését hátráltatja, ami viszont csökkenti a vetésterületet.

Németország
Főleg az ország északi részén hullott novembertől február közepéig rekord mennyiségű csapadék, mely helyenként árvizeket is okozott. E miatt sokfelé áll a víz a földeken, az őszi vetések nagy területen kipusztultak, sok táblát újra kell vetni. Ezt viszont a belvíz és a sáros talaj hátráltatja, csakúgy, mint az aktuális mezőgazdasági munkákat.

Lengyelország
Lengyelországban is sok felé áll a víz a földeken, akadályozva a tápanyag-utánpótlást, a növényvédelmet, az újravetéseket. Február közepe óta kevesebb az eső, ez egy kicsit javított a helyzeten.

Spanyolország és Portugália
December óta a Pireneusi-félsziget döntő része területileg viszonylag egyenletes eloszlásban jelentős mennyiségű csapadékot kapott, kivéve a mediterrán tengerpart. Ez utóbbi területeken a víztározók szintje továbbra is nagyon alacsony, de Spanyolország nagyobb részén a 10 éves átlag szintjére emelkedett a tározókban tárolt vízmennyisége. A jelenlegi csapadék és időjárási feltételek kedvezőek az őszi kalászosok számára és a nyári növények vetéséhez is.

Olaszország
Az ország északi része a szokatlanul enyhe és száraz tél után február végétől komoly csapadékot kapott. Jelenleg a vetések átlagon felüli fejlettségűek, ez a 2023-as évhez hasonló, mely egy közepes búzatermést hozott.

 

Amerikai Egyesült Államok

Az idei tél volt a legenyhébb az Egyesült Államokban a mérések kezdete óta, országos átlagban 3 Celsius fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az 1901-2000 közötti átlagot. A legtöbb helyen csapadék is több hullott az ilyenkor szokásosnál. 
Március első dekádjában kiadós csapadék öntözte az Államok keleti felét nagyrészt eső formájában. A déli területeken helyenként 100 mm-nél is több esett hátráltatva a tavaszi munkákat, de az Atlanti régió középső és északi államaiban is 50-100 mm-t mértek. A nyugati partvidéken is volt némi csapadék, hó és eső vegyesen. Ezzel szemben a Nagy Síkság és a Középnyugat felső része szárazabb volt az ilyenkor szokásosnál, bár északon esett némi hó. A texasi földnyelven nyugodt időjárás segítette a száraz tüzek elleni erőfeszítéseket. A hőmérséklet az Államok nyugati felén, különösen északnyugaton jelentősen alacsonyabban alakult a sokéves átlagnál, míg keleten, főként északkeleten és a Nagy Tavak térségében számottevően melegebb volt annál. A hónap közepén főként a déli államokban vált mozgalmassá az időjárás. Lokálisan igen heves zivatarok pusztítottak, több, mint két tucat tornádót figyeltek meg. Jelentős mennyiségű csapadék hullott az északkeleti államokban is valamint délnyugaton, de a Nagy Síkság és a Középnyugat északi része továbbra is száraz maradt. Az ilyenkor szokásosnál jóval enyhébb időjárás folytatódott északkeleten, és a nyugatabbi területekre is kiterjedt a meleg.

   

Kelet-Ázsia

A február második felére jellemző bőven átlag alatti hideg mérséklődni kezdett március elején, majd tovább melegedett az idő, és a hónap közepére már 5 fokkal meghaladta a hőmérséklet az ilyenkor szokásos értékeket Kína keleti és déli területein. Így az Észak-Kínai Alföldön fejlődésnek indult az őszi búza, bár a tavalyi állapotához képest némi elmaradásban van, a repce pedig a Jangce folyó völgyében már bimbós állapotú. Csapadék csak kevés hullott a hónap első felében az északkeleti termőterületeken, az eső inkább a délkeleti tájakra korlátozódott, ahol a korai rizs vetését segítette.

 

Ausztrália

Március elején Queensland déli és Új-Dél-Wales északi részén elszórt záporok támogatták a még érés előtt álló gyapot és cirok fejlődését, míg a délkeleti termőterület többi részén öntözni kellett ezeket a növényeket. A forró, nagyrészt száraz időben a nyári növények betakarítási munkái nagy lendületet vettek, ugyanakkor hűvösebb, nedvesebb idő lenne az optimális az őszi vetéshez, ami áprilisban és májusban lesz aktuális. Valamivel kedvezőbbek az időjárási viszonyok a nyugati országrész búza övezetében, ahol futó záporok öntöztek, és az évszaknak megfelelő hőmérséklet az uralkodó.

 

Dél-Afrika

Az ország keleti mezőgazdasági területein az ilyenkor szokásosnál jóval melegebb és szárazabb időjárás csökkenti az aszálytól szenvedő növények terméskilátásait. Eső csak elszórtan, és elég kevés esett, de a kukorica övezet nyugati tájain a növény reproduktív fázisában állandósult a szárazság, így hiába indult jól a tenyészidőszak, az elmúlt hetekben folyamatosan romlanak a terméskilátások. Az ország nyugati tájain az évszaknak megfelelő napos, meleg időjárás segíti az öntözött kultúrák gyors fejlődését.

 

Argentína

Március első felében is folytatódott a csapadékos időjárás az ország középső és északkeleti termőterületein. Heves záporok öntözték a földeket, így bőséges, helyenként túlzott mértékű nedvesség áll a még érés előtt álló nyári növények rendelkezésére a talajban. Északnyugaton viszont száraz, az ilyenkor szokásosnál jelentősen melegebb időjárás uralkodik. Az országos statisztikák szerint március közepére a napraforgó 43%-át már betakarították, főként északon már csaknem befejezték ezt a munkát.
Argentína idei kukorica termelését átlagosan 8 tonnás hektáronkénti hozam mellett 56 millió tonnára becsülik, ami 56%-kal több a tavalyi termésnél.

 

Brazília

Az ország déli termőterületein március elején nyári meleggel párosult esők gyorsították a még érés előtt álló kukorica és szója fejlődését, majd a hónap közepére átmenetileg szárazabbra fordult az idő, de a meleg folytatódott.
Az előrejelzések szerint Brazília idei kukorica termelése 124 millió tonna lesz, ami kissé elmarad a tavalyi rekordterméstől, de így is meghaladja a megelőző évek termését.  Az átlagos hozamot 5,66 tonnára becsülik hektáronként.

 

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

    * búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
    * kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
    * repce: Kanada, Kína, India, EU
    * napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
    * szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India


2024. március 25.


1. ábra
VHI Index 2024. március második dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)


2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2024. március második dekádjában (forrás: www.fao.org)
ASI: Agricultural Stress Index - ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.


3. ábra
A 2024. február havi becsült csapadékösszeg (mm) (forrás: www.fao.org)


4. ábra
2024. február becsült csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%) (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok, illetve adathiány volt.)


5. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2024. február 1. és március 16. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(piros csíkozás: csapadékhiány, sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet,
világoskék csíkozás: hideghullám, vörös csíkozás: meleg és száraz körülmények)


6. ábra
Azok a területek, ahol az őszi vetések kárt szenvednek az időjárás miatt
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


7. ábra
A 2023. december 1. és 2024. február 29. közötti időszak középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


8. ábra
A 2023. december 1. és 2024. február 29. közötti időszak csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


9. ábra
A 2024. február 1. és március 16. közötti időszak középhőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)


10. ábra
A 2024. február 1. és március 16. közötti időszak csapadékösszegének eltérése a sokéves átlagtól (%)